Édesek, savanyúak, töltöttek, bevonatosak, ízletesnek látszóak, színesek, fényesek, kerekek, szögletesek, egyszerűek, több ízűek. Furcsák.
Valójában mindenki egy cukorkára hasonlít. Megvan minden embernek a cukorka alteregója, - istenem milyen butaságokat tudok összehordani - és mindenkinek megvan a kedvenc "cukra".
El tudtok képzelni egy cukorka világot?
Ahol mindenkinek megvan a saját íze, formája és színe?
Van olyan, aminek a külseje savanyú, mint a fene, de a belseje mégis lágy, puha és a legkevésbé sem savanyú. Kékes színe van, és kicsit mandula formájú.
Van, ami a kezemben olvad, - pedig eléggé keménynek tűnik - de úgy, hogy ezt csak akkor veszem észre, mikor már ízlelgetem. Fehér színű és kizárólag párban lehet kapni.
Van, ami olyasmi, mint egy limitált kiadású cipő. Egyedi a színe, az íze, de még a formája is.
Van, ami kívülről egy zamatos gyümölcsre hasonlít, mégis olyan furcsa az íze. Őszintén szólva jobb ízűnek vélted, ezért csalódsz is, hiszen nem ezt vártad.
A kedvencem mégis az a cukorka, amit a kalózok és a macskák is esznek. Ja és a szerelmes tinilányok és tinifiúk. Juharszirupos íz, színes külső, mindenféle jóval töltött keménycukorka. Amikor megízleled, olyan érzésed van tőle, hogy te vagy a világ ura, és majdnem hogy madárnak érzed magad. (erre majd szánok egy külön posztot, hogy milyen érzés madárnak lenni...) Most megyek, felkészülök a mai munkára, meg a holnapi cukor-túladagolásomra.
szevasz tavasz, aliz voltam: )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése