pretending we're so happy

~ boldogság

  ~ homály

~ feledés

~ bolondulás

~ egyedül boldogulás

Az a fene nagy üresség, tér a szívedben felemészt, meghasít, gyötör.

Lépj tovább, és lélegezz! 

Boldogulj egyedül, bolondulj a barátaidért; feledd a múltat, s vele összes bánatod. Merülj tejfehér homályba, hogy másoknak hiányozz, s légy újra önmagad.

Légy boldog;

ez az egyetlen dolog, amit soha senki nem vehet el tőled, úgy, ahogy engem sem.

szevasz tavasz, aliz voltam.

whiteness

Hófehér.

Hófehér minden, mi kedves a szívnek.

Pont ilyen fehérnek érzem magam. Akkor jövök, mikor senki sem vár már. Elborítom a lelkeket, eltakarom a szíveket. Feledésbe marad minden mi jó, mi fáj.. minden, ami ábránd.

Belefeszül a tüdőd, megremeg a vállad, csontjaid vacognak. 

Félek, hogy túl sok vagyok csöpp felednek. 

Félek, de jó, hogy megszerettelek

Talán csak véletlen érzem, hogy közös az elme, hogy közös a gond. Talán bajomkodás lesz, talán csak pár hónapig, talán holnapig. Régóta vártam. Félelmetes, hogy egyáltalán átélem. Szükségem volt rád, hogy rájöjjek a saját kis hibáimra, hogy rájöjjek mennyivel többet érek mint amennyire gondoltam. 

Akarok egy vödör narancsot és egy beszélgetőpartnert. Most.

szevasz tavasz [bár itt lennél], aliz voltam: )