miért isznak az arabok forró teát a sivatagban?

Sivatagban bandukol, kiszáradt a torka. Köhög.
Perzselő napsütésben fel-felnéz a kéklő felhőtlen égboltra. Valami égi jelet vár, vagy csak inkább azt várja, hogy a csillagos ég által eljusson egy oázisba. Vakító napfényízt érez az ajkain, szinte érzi a homokszemek súrlódását a szempilláin. Világos szemeit csaknem csukva tartja, és úgy halad előre.
Boldog s boldogtalan egyaránt a sivatag rabjává válhat. Szépsége lenyűgöző, domborulatai minden egyes mozdulatunk után változik. Csak a szél játszik vele, vagy talán igazán él? Senki sem tudja, még Ő sem. Bandukol tovább, szinte már fut, csak hogy elérje az oázist. Szomjazik. Kisvártatva eléri célját, a forró homokba fekszik, és édeskés víz folyik végig nyakán. Elájult.
Mikor felkelt, egy soha nem látott gyönyörűség ült előtte, simogatta arcát, nedves kendővel törölte homlokát, és egy teljesen más nyelven szólt hozzá. Megtorpant, mennyire más, mennyire szép, de mégis szomorú volt, hisz nem érti. Nem is érdekelte igazán, úgy tekintett a lányra, mintha egy földreszállt angyal lenne. Felült, törökülésbe tette lábait, és megpróbált pár szót váltani vele, de hiába. Aztán kapott forró teát, és egy kis ennivalót. Elgondolkodott, az arabok vajon miért isznak forró teát a sivatagban?
A következő hetei azzal teltek, hogy próbálja megérteni a lányt. Kisebb nagyobb sikerekkel megértette, amit mondd neki, de ő maga sem tudta pontosan a mögöttes tartalmat. Olvasott szemeinek csillogásából, mosolyából, abból a kacagásból, amitől még a holtak is táncra perdülnek. Őszintén szólva beleszeretett.

És a lány? Mindaddig, amíg ő a saját nyelvén vallott szerelmet, és pirult el, addig Ő csak bambult, meresztette a szemeit, írt, és faggatolózott, mivel csak a gesztusokból értett. Felfedezték egymást, mint kalóz a legvadabb vizeket, mint hegymászó a Kilimanjarot, mint kisfiú a hátsó kertet.

Pár hold fogyás, és telés után, mennie kellett.
Mennie kellett volna, de még előtte megkérdezte: ' miért isznak az arabok forró teát a sivatagban? '
A lány nem válaszolt, csak mutatta: kezével keresztet írt a szívére, a teára mutatott, és neki adta.
Azóta is együtt üldögélnek, teázgatnak, és az élet értelméről diskurálnak két különböző nyelven, mégis megértve a másikat.



szevasz tavasz, aliz voltam: )