2012. november 20., kedd

ingerküszöbnek ez is jó lesz

Mindenkinek más.
Én a mai napig bírtam. A helyzet az, hogy nem kívánatos vagyok errefelé. Mármint a lakásban. Mármint ahova haza jöttem.
Jó dolog, mert így legalább elindulok valami olyan irányba, amit csak júniustól gondoltam elérhetőnek.

Jól vagyok, ígérem jobban leszek. Csak most túl sok hülyeség zúdult a nyakamba. Valójában minden!

Itt a hátamon az iskola, a vizsgáim, úgy érzem tök hülye vagyok minden tantárgyhoz. Elvesztettem az ítélőképességem, és mindezeknek ellenére még több melót vállalok. Magamra vállaltam, hogy megcsinálom a kiállítást, megfogadtam, hogy felköltözök Pestre, eldöntöttem, hogy még ennél is többet dolgozok, hogy megoldjam magam a gondjaimat. Nem tudom mi lesz mindezek következménye.
Talán teljes káosz, talán teljes siker.


Megbánni nem fogom, mert nem valaki másért csinálom. Csakis kizárólag saját magamért akarok elköltözni. Nyugodtan akarok készülni a vizsgákra, és saját kis zugot szeretnék, ahol akármikor belemerülhetek a saját aprócseprő dolgaimba.

Holnap meglátjuk, mire jutok munka ügyben. Remélem jó hírrel, vigyorogva térek haza, és azzal a tudattal, hogy a következő hónapot Pestről indítom.
Minden szurkolásra és biztatásra szükségem van. Segítsetek nekem beteljesedni, hogy emeltfővel, büszkén sétálhassak egyszer végig az utcán, a következőket gondolva: Igen, mindezt el tudtam érni, és mindezt boldogan és önkényesen hagytam itt.

Az elmúlt hétvégén rájöttem, hogy mik az igazán fontos dolgok.
Talán szeretek bambilelkű lenni, és szeretem eljátszani a "mindenki anyukája" posztot, de ezek meg is fizetődnek. Nem pénzben.. ezek a dolgok boldogítanak, és van, hogy visszaélnek vele az emberek. De ez sem szomorít el, mert az én sorsom az, hogy bambilelkű maradjak. Így lesz csak belőlem jó ember, így érzem magam valakinek. Nem tudnék senkivel gonosz lenni, vagy éppen lekezelő.



Kicsit félek a változástól, hogy megint belebetegszem, mint Pécsen. De vegyük azt alapul, hogy nem egyedül csinálom, és hogy nem másért. A barátaimmal együtt, én értem vágunk bele valami újba.




szeretlek benneteket.



szevasz tavasz, alzi voltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése