Minden emberi gondolatot, és tettet követ valami.. Legyen akár egy zene, egy érintés, egy csók, egy haragos mosoly, könnyek, zápor, napsütés.. akármi, ami csak a képzeletedben rejlik.
Sárgulnak a fa levelei, és én is. Irigykedem a legjobb barátomra.
Nem, igazából semmi tárgyilagos irigység. Még ebben is elütök a többi embertől. Úgy halt meg, hogy szeret, igazán szerelemből valakit.
Piros égbolt, fehér táj, rózsaszín felhők és lila köd volt az elméjében. Én is ilyet akarok.. igazából, ha jól meggondolom, szeretek...
Szeretek mosolyogni, szeretem a pajtásaimat : ) nem kell ennél több. Sosem volt szükségem azokra a piros dolgokra, hogy igazán boldog legyek.
Egyetlen dolog van, amit gyűlölök, utálni tudom néha az életem miatta. Egy üres hasú, lábat lógató D betű.
Hiányzol.
Irigy vagyok, és önző, úgyhogy kötelességed megfordulni, és jól seggbe rúgni.
Le akarom magamról mosni a sok mocskot. Szégyen teljes pár hónapon vagyok túl. Az egyikbe belezúgtam, a másikba bíztam, a harmadikban újra azt az embert láttam, akit régen.
Huss huss pillangók, szálljatok más vállára, szúrjatok méhecskék, hátha a méregtől új ember leszek.
Valaki más.. még mindig azzal a csiszolt mosollyal, ami sosem igazi, de mást boldogít.
Belebolondulok. Belé. : )
A semmibe. Szépen lassan. Csakhogy élvezzem az életem. Komáimmal. Menjek velük világgá, megölelgessem őket, ha kérik, hogy legyek nekik.
Hogy legyen nekik, aki vigyorgödröket csal a pofijukra. Édes bonbon leszek, amitől jobb lesz a közérzetük, ha csak egy pillanatig is, de jobb. : )
szép álmokat, fodros felhős, rózsaszín vágyakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése