2012. június 7., csütörtök

zuhanó

~ Gondolataink saját elménk börtönébe zárnak. Félelmeink emelik egyre magasabbra a falat, melyet csak a tudatosság képes lebontani. Amíg a külvilágtól reméljük a megváltást, csalódásra ítéljük magunkat, hisz a szabadulás kulcsa bennünk van.
Ha ezt felismerjük, akkor minden félelem szertefoszlik. ~


Nehéz lenne körülírni mi zajlik a fejemben. Vagy, hogy mégis mi folyik itt, hogy mi az amit szeretnék, és mi az, amit egyáltalán nem.
Hiányzik, mégis el tudnám ásni az egészet.
Nem értem miért kell az embereknek magukat sanyargatni azzal, hogy gondolkodnak. Úgy egyáltalán.

Minek gondolkodni? Tényleg semmi haszna, csak magába zárja a lehetőségeinket. 
Viszont, ha meg nem gondolkodunk, akkor az egész terv/vagy 'nemterv' kerülhet a kukába.


Mindegy, valami csak lesz. Régen voltam már ilyen bizonytalan. Semmi sem működik úgy, ahogy én azt elterveztem, semmi sem lesz olyan könnyű, mint ahogy én azt elképzeltem a kis fejemben.
Talán az eheti hétvégéből is bujkálás lesz. Talán nem. Majd valaki eldönti helyettem.



szevasz tavasz, aliz valahol elveszett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése