csillagok

Féltve őrzött álmok, ámuló vágyak, szerelmes versek és szeleburdi csacsogások néznek le ránk minden éjjel. Tele élettel, reménnyel. Mosolyogva lesnek minket. Azon a millió éven mosolyognak, amit mi sosem láthatunk. Ismerik a világunkat, amióta csak homokszemből egy hatalmas lélegző gömb született. Sajnos mi az övéket sosem fogjuk így megismerni. Egy talpalattnyi földről lessük őket, csodálva, szerelmesen, várjuk a válaszokat, és próbáljuk velük feledni a múltat.
A fűben fekve társunk csak a csend. Csak ül mellettünk, átkarol, betakar, és melegnek érezzük a végtelen fűtenger hideg harmatos csillogását. A sípoló hűvös szél csókolgatja arcomat, és mosolyra húzza a számat.

Nézem a hatalmas kék vászont, a hófehér fényfoltokat számolom, míg megszorítod a kezem, és felmutatsz egyre: - Látod? Olyan magányos, mégsem érdemli meg. A legfényesebben világító csillag, bevilágítja az egész világot, és mégis egyes egyedül van. Ilyen vagy te is.

Tartózkodva nézek rád, és tekintetem elárul engem, mit érzek és gondolok: ugyanezt. Nincs ember, aki nálad szebben ragyogna, nincs melletted bánat, se kétely.
Fekszünk egymás mellett, karjaink belesüppednek a zöld tengerbe, az ujjaim görcsösen szorítják a tieidet. Olyan távol fekszel tőlem, mégis.. Érzem a szívverésed, a bőrömön érzem szuszogásod mélységét, érzem minden egyes mozdulatod a szél cirógatásában. Leveszem szemeim egy pillanatra a csillagokról, feléd fordulok, és belémhasít, hogy mégsem vagy itt. Nem tudom mit tehetnék, inkább visszafordulok a csillagokhoz, és várom a tekintetet, ami majd megment a semmi közepéről.

És így lesz.

A csillagok közt nincs boldogság, vagy bánat. Ők mutatják végtelen fényed útját. Hogy merre tarts, hogy kinek szorítsd a kezét, hogy kivel nevess a legjobbakat. És hogy kik legyenek azok, akiket a szívedbe zársz. A legbelsőbb szobába, ahonnan nincs menekvés. Amelyik szobán nemhogy kulcslyuk, kilincs, de még ajtó sincs. A bejáratot a csillagok mutatják nekünk, s a kijáratot a szív sem ismeri.
A csillagok értünk hullnak és teljesítik legszebb álmainkat. Becsüljétek őket !


szevasz tavasz, aliz csillagokat les.