2011. április 4., hétfő

hard enough

Két hosszú hete, vagy lehet több ideje nem írtam.. hiányzott már. De gyorsan elmúlt ez a pár hét. Most pedig újra munkába temetkezem, lassan eljön a szüretelés.
Meglátjuk május elsején, megérte-e oly sokat figyelni, tanulni, és igyekezni. Nem szégyellem egy picikét sem, hogy az utóbbi időben pihentem. A következő 3 hétre készültem lelkileg, fizikailag, mindenhogy.
Most már csak várnom kell.



Valamiért nem volt sok kedvem ideülni és beszélgetni másokkal, de azért bejelentkeztem, hátha keresne valaki. Aztán hirtelen egy olyan dolog bukkant fel csak úgy a virtuális semmiből, amire enyhén szólva rácsodálkoztam. Na jó, úgy kellett a helyére csavarozni az államat, és visszavarrni a nyelvemet. Konkrétan magam sem tudom mit higyjek. Egy nagyon rossz tréfa, esetleg egy április elsejei nem éppen ízléses csel.
Az a legnagyobb baj ezzel, hogy belegondoltam abba, mi lenne ha tényleg az elmúlt két év csak egy színjáték lett volna. De boldog lennék, istenem.
Most ez adná a legtöbb energiát a felvételihez. Az erőt, hogy elég önbizalmam legyen, hogy lesöpörjek mindenkit a járdáról, hogy mindenkit odébb tudjak rakni végre, és csak magammal tudjak foglalkozni, és azokkal, akik igazán megérdemlik a figyelmet és törődést.




szevasz tavasz, aliz voltam: )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése