mese a barátságról

Emlékszem hideg éjszaka volt. Magányosan mosolyogtam az ablakban ülve. A gép villogott, írt, és én odaültem. Úgy köszönt, hogy sehogy. Aztán én mondtam neki, hogy szeretem a gumicukrot.
Válaszul mondott egy halom hülyeséget. Akkor még csak úgy éreztem, Ő lesz egy srác a világ másik feléről, aki igazán mókás.
De aztán egyre többet beszélgettünk, Ő sokat mondta, dagi vagyok, én úgy tettem, mintha meg se hallottam volna. Hívott töltött galambnak, hívott hableánynak, hívott Kollárnak, hívott mindennek, csak hogy megszabaduljon tőlem. Én mindig csak mosolyogtam rajta. Imádtam, hogy sosem volt gépnél éjfél előtt. És én mindig csak addig voltam. Írtam neki oldalakat, hogy rosszul vagyok. Kinevetett, és csak annyit tett, hogy reggel egy bejegyzés köszöntött:
Ne haragudj Kollár, de kockultam.
Megtört benne a csend és egyedül nekem, csakis nekem nyílt meg. És tudjátok mit? A legértékesebb ember, a szüleim és az öcsémen kívül. Számíthatunk egymásra, ha kell órákat várunk a másikra egy koszos kapualljban. De itt mégis vagyunk.
Imádom, ahogy vihog, mint valami elmebeteg akcióhős. Szeretem, hogy betölti azt az üres teret, ami bennem van. Szeretem, hogy imádja a halakat. Szeretem, hogy az ELTE tanulója volt. Szeretem, hogy egy másik univerzumban élünk, de mégis ugyanabban. Szeretem, hogy pótol Téged.
Pár éve úgy gondoltam, elfelejtett engem, és valahol, valahol hiányzott, hogy Kollár-nak hívjon.
Utálom a pofátlan embereket, de Ő valahogy olyan pofátlanul pofátlan, és így mégse olyan pofátlan. -most biztos nagyon nevet magán az illető- Sosem tudnék előtted sírni, és ez a legcsodásabb dolog.
De nem azért, mert szégyelleném, hogy könnyek gurulnak le az arcomon, hanem mert ha Veled vagyok, újra Aliz vagyok.
A világ végére is elmennék veled. Testvéremként szeretlek, felnézek Rád. És félek, hogy egyszer majd -nagyon soká- lesz neked, és nekem valaki, aki nem engedi, hogy Mi úgy legyünk, mint Hurka és Gyurka.
Ismered legféltettebb titkaimat, ismered azt a hihetetlen világot, ami bennem van. Meg van a jegyed Csodaországba.. 
Szeretlek.






szevasz tavasz, alzi somolyog.