2010. június 5., szombat

* * .

Mézédes napfény íz. Imádom, nincs is jobb nála.
Erre kelni olyan, mint ha ezer angyal simogatná az arcod.
Olyan, hogy mikor felülsz az ágyban, és nyújtózkodsz, elmosolyodsz, aztán pedig vissza huppansz vízszintesbe.
Kimászol az ágyból, még kávéra sincs szükséged ilyenkor. Öleléssel köszönsz az első embernek, akivel találkozol, és nem csak odaköhögsz neki egy álmos "jó reggelt"-et.

Finom reggel, unalmas délelőtt, meghunyászkodó délután, és hűvös este.
Annyira nem hűvös, de mégis hiányzik.. mondjuk egy jó bor, vagy jó társaság, vagy inkább mindkettő : )

Szeretnék én lenni valakinek a napfényíz : )

^^ szépéjt .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése