Ez az aljas meggondolatlanság, és differencia a gondolataidban.
Tegnap még bemászol a kerítésen, egy regeneráló ölelésért, pusziért, ma meg már úgy viselkedsz velem, mintha én lennék az utolsó utáni ember, akivel valaha is szóba állnál.
Nem széép. Gondold át mit csinálsz.
Érthetetlen, mikor saját magunknak és cselekvéseinknek mondunk/teszünk ellent.
Persze erre a differenciára későn jövünk rá. Mindig túl késő, amikor feleszmélünk. Ez egy evolúciós probléma.
De én elnézem ezeket a gondokat, mert ki, ha én nem?
Végülis a barátja vagyok. Megértem az összes hülyeségét, és még így is szeretem. : )
Kicsit figyelj oda koma. ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése