2010. július 4., vasárnap

érthetetlen mese.


Egyszer volt, hol nem volt..
Nem szeretem ezt a kezdést, mert ez már alapból múlt időben van. Én így nem tudok mesélni, hiszen, még csak a jelenről szeretnék.

Biztos voltál már úgy, hogy belekezdtél valamibe, és egyszerűen úgy érezted, hogy mégis hiába az egész hajtás. ( Az említett felesleges körök, ugyebár. : )
Már belefáradtam futkározásba.
Ma volt először az, hogy érthetetlenül ültem és néztem, mert kiderült, hogy mégsem volt annyira felesleges.

Sejtelmem sem volt az egészről, nem akartam belegondolni, mert úgy gondoltam hiába, ebből az egész meséből sosem lesz igazi ' happy end ' .
Még most sem igazán hiszek a boldogságomban. Kicsit mintha gúnyt űzne belőlem, mintha ki akarna végezni.
Csöppnyit remeg a kezem, mikor ezt leírom, csöppnyit belegondolok mi lenne ha..

Egy valami miatt, viszont most madarat lehetne fogatni velem.
A tény, hogy valakinek én jelentem a jobb sorsot.

Meg persze, hogy még létezik igazi ' Herceg ' csodaországon kívül is : )


szép álmokat, rózsás csókokat ^^

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése